Kell-e ingatlanosnak referencia munka, személy?

Egy beszélgetés során felmerült bennem, ha már az építőipari szakembereknél kell referencia munka és kontakt megadása, akkor ingatlanközvetítők megszűrésében is nagy segítség lenne eladónak és vevőnek is.

 

Hogy miért is lenne fontos, hiszen látnánk eddig milyen ingatlanokat sikerült eladnia, milyen gyorsan. Személyére is kapnánk rálátást, milyen kommunikációja volt, milyen szolgáltatásai voltak, mennyit tudott hozzátenni akár vevőkkel, akár ötletekkel az eladáshoz. Mennyire tekintette magáénak az eladást stb.

 

Ami még érdekes lehet mennyi saját kapcsolattal rendelkezik egy adott ingatlanos, mekkora ügyfélbázisa van, vagy csak az eladói portálokra töltögeti fel és azokban bízik. Utóbbi, ha kapcsolat nincs nem releváns, bárki lehet így ingatlanos.

 

Ezen kívül egy ingatlan eladás ma már más, mint régen, érdemes megnézni az adott ingatlanos oldalát, hiszen ma már a marketing alapvető egy jó ingatlanosnak-videók, képek stb. Lásd Remax Fortis ingatlaniroda, Diczenty-Peti Balázs oldalát: https://www.facebook.com/diczentypetibalazs.remax/ 

 

Ami még fontos lehet a szerződés egy ingatlanosnál, bár többen szeretik a kizárólagosságot, és ezért kedvezményt adnak. De érdemes lenne ezen szerződésben belefoglalni azt is még, ha nem tudja eladni az adott ingatlant, és esetlegesen mi szerzünk vevőt nem jár neki érte pénz. Ez talán ösztökéli őket a gyorsabb eladásra. Sajnos volt olyan eset amikor az adott ingatlanos egy vevőt nem vitt az ingatlanhoz évekig. Majd a tulaj eladta, egyből hívta a tulajt a jutalékról ne feledkezzen meg. Természetesen fordított eset is volt, amikor mondta, mivel nem ő adta el ezért nem jár neki jutalék. Szerintetek melyik hangzik jobban?

Valamint a folyamatos telefonhívásokra is érdemes odafigyelni ingatlanosként. Mert vannak és jelzik nem kérnek ingatlanost ezt érdemes figyelembe venni a viták és a megítélés miatt.

 

Te találkoztál már korrekt ingatlanossal? Szerinted mivel lehetne a szakmát revitalizálni? Mik azok a szolgáltatások, amiket egy ingatlanosnak ma már tudnia kéne, hogy igénybe vedd a szolgáltatásait?

Vályogház építés, felújítás?

Vályogházakról pro és kontra érvek-és ellenérvek merültek fel, hogy érdemes-e őket egyáltalán felújítani, építeni.

Én személyes tapasztalatból írom vannak előnyei télen meleg, nyáron hűvös egy jól megépített vályogház, ami nehézkes az a vizesedés nála, de ma már egy jó vízszigeteléssel ez orvosolható, illetve a szigetelése is ma már megoldható a Baumitnál is kapatható nyitott szigetelési rendszerrel, így a falak szellőznek. Polisztirol, közét gyapotot a jelen esetben érdemes elfelejteni.

Ezen kívül a korrekt megépített vályogház természetes anyagokból épül, egészségre károsító hatása így csekélyebb, mint más technológiával épült házaknak. Mára pedig már a természetes anyagok irányába tolódik az építőipar és építőanyagok-melyek közül kiemelem a Kerakoll és Baumit gyártó termékeit. Ezáltal pedig nemcsak a külső, de a belső rész is természetes anyagokból készülhet.

Ez nemrég megjelent hír, amit több szakértő is cáfol, és érdemes körbe kérdezni a Körépítő Egyesületnél, ha elakadunk felújítási kérdésben.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium álláspontja szerint a vályogházakat

nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

 

Sőt ma már a Kör Építő egyesület tanításokat, oktatásokat végez a vályogházakkal kapcsolatban és tudományosan is épületbiológiai számítások, értékelések alapján ki tudják mutatni annak hatékonyságát.

A vályogházat bár egyszerűnek tűnik, de kevés képzett szakember hiányában nehézkesebb a felújításuk. Javaslom minden esetben egy gyakorlott szakembert hívni felújításukhoz, tervezésükhöz. Az ingatlanszaki partnerei között is van ilyen gyakorlott kivitelező Mandula Virág és Nagy Vezér Sándor, akit itt merek is ajánlani nektek.

De mi is a vályog: A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva, de lehet lótrágya is. Bár sok téves képzet kapcsolódik a vályoghoz, de ha az anyag speciális tulajdonságainak megfelelően használjuk, rendkívül tartós marad.

Vályogfal típusok:

-Fecskefal

-Vert fal

-Vályogtégla fal

-Paticsfal

Mire érdemes odafigyelni a vályogépítésnél:

-Vízszigetelés

-Külső szigetelés

-A belső részt is természetes anyagokkal építsük, újítsuk fel amennyire lehet

-Gyakorlott szakembert kérjünk fel építésére, felújítására

-Tető kiválasztásánál is figyeljünk oda, egy könnyebb tetőszerkezetben gondolkozzunk. Stílusos vályogháznál a nádtető alkalmazása.

-Nyílászáró választása, fokozott figyelemmel. Szellőzővel ellátott ablakokat válasszunk.

-Statikus felkérése falbontáskor

Szakemberek véleménye a kérdésben:

-Igazából semmi gond nincs velük ilyen szempontból. Az esetleges víz szigetelési munkálatokkal, illetve a megfelelő szigetelés használatával, rétegrendek betartásával nem okozunk kárt az épületben! A problémát én a stílus szegény emberekben látom. Miért akarunk egy vályogházból minimál stílusú házat csinálni??? Műanyag ablak, betoncserép és sok eszement találmány. Ebből viszont adódnak már gondok.

-Az én véleményem, ha engednék csak azt építenék magamnak! Természetesen megfelelő beton és vízszigetelt alapra! Fa nyílászárokkal és fa födémmel.

-A vályogháznak egy ellensége van, a VÍZ. Egy megfelelően karbantartott, vályogház akár az idők végezetéig állhat. Jól szigetel, jó benne a komfort érzet. Én laktam is vályogházban, újítottam is fel párat. Most is készítek egy árajánlatot egy felújítására. Jó minőségű vályogtéglából van. Kap egy utólagos vízszigetelést, lélegző vakolatot és szerintem hosszú ideig komfortos otthon lehet.

-Érdemben semmit se tudok hozzászólni, csak egy dolgot akartam írni:

Életemben nem aludtam olyan jól, mint vendégségben egy Sarudi vályogházban. Ha tehetném, vályogház-nádtető kombóban rohadnék meg, búboskemence fűtéssel

 

-Elsőként megemlítem, hogy minden nép kultúrájának része az építészete is,,, Tehát a megfelelő műszaki állapotú vályogházakat meg kell és lehet menteni,,, Kötelességünk megőrizni a településképet a kulturális értékeinket, és nem uniformizált épületeket létrehozni, Igen, így igaz, a hőtároló képessége, és nem a hőszigetelő képessége jó egy vályogháznak,,, Létezik vályogkompatibilis homlokzat szigetelés, födém szigetelés,,, Megfelelő műszaki hozzáértéssel vízszigetélést is kellhet alk almazni,,,DE, első körben a vízelvezetés szükséges a betonozás felverése és/vagy a faltól min. 15 cm szélességben eltávolítani a betont,,, és min. 1m magasságban a cementes vakolat leverése elengedhetetlen, bármilyen meglepő az esetek X % ban nem szükséges feltétlen a vízszigetelés, elég pl a drénezés, a beton járdák megszüntetése, a ház körüli kavicságy létrehozása és persze az ereszcsatorna,,, A vályog egyik remek tulajdonsága a páraszabályzó képessége 50% értéken tudja tartani a parát, egy jól működő vályogházban a a hőérzet is megfelelő és élettanilag jótékony, szűri a káros sugarakat, nem allergizál. Tovább megyek,,,, Vályogházban dolgozhatunk szalmásvályog tapasztással,, vályogvakolattal, mészhabarccsal megfelelő gipsz mentes glettanyaggal és cement mentes szárítóvakolattal, diszperzió mentes mésszel, szilikátfestékkel, cellulóz és farost ill. kender szigetelőanyaggal, liaporral, üveg habbal, geotextillel, birka gyapjúval, egyszerű anyagismeret és szakmai nyitottság kérdése,,,Ne ragadjuk le a parasztházaknál,,, Vegyük példának a bődületes mennyiségű vályog kadár kockát,,,színvonalas energetikai szempontból is megfelelő, egészséges és modern otthon alkotható meg ezekből a házakból. Ennek az építési kultúrának megvannak a stabil alapjai, környezettudatos szakemberei, ilyen pl többek között Péter Bíró épületbiológus, a Mi vállalkozásunk is ebbe az irányba tevékenykedik sikeresen, A tégla építésű házak esetében is jótékony vályog vakolatot használni, ebből létezik zsákos anyag is. Mostanság felröppenő hírek cikkek felületesen fogalmaznak,,,természetesen e leromlott állapotú házakat le kell bontani,,, DE, a bontásból keletkezett vályogtáglákat beáztatva tapasztó és vakolóanyagként fel lehet használni a tetőanyagokat is újra lehet hasznosítani,,,

Régi és új alkalmazott bére

Nagyon sokszor hallani olyan beszélgetéseket, ahol a régi dolgozók elégedetlenül beszélnek egymás között arról, hogy az új belépőnek akkora a díjazása, mint a 10 éve ott dolgozónak.

Ezért erre érdemes odafigyelni minden cégvezetőnek. Hogy a teljesítmény mellett a lojalitást is díjazza egy-egy dolgozónál.

Persze felmerül és gyakori tapasztalat, hogy vannak kiégett dolgozók, akiknek a teljesítménye magasan alul van az új dolgozók között. Ilyenkor át érdemes gondolni a miérteket és leülni átbeszélni a dolgozóval, hogyan lehetne visszaállítani a munkakedvét. Sokszor nem is a bérek, juttatások, hanem emberi figyelmességek is sokat segíthetnek abban, hogy új lendületet kapjon a régi munkatárs.

De persze ezt is megkérdeztem másoktól, hogy több szemszögből lássuk a dolgokat:

-4 éve van egy „kollegám”, akire mindig számíthatok, ha kell vasárnap is vagy túlórában (családja van) hogy értékelhetnem annyira, mint aki most toppant be-még, ha a szaktudása nagyobb is -sokszor a megbízhatóság, szorgalom többet jelent bárminél. Tehát a válaszom nem számomra sokat jelent a régi kolléga, akivel már egymás nézését meg a járását is ismerjük, és igen több pénzzel jutalmazom.

-Ideális állapotban szerintem igen is kapjon többet az, aki régebben van ott, hiszen egy új belépő amúgy is próba időszakon van. Aztán egy év múlva elérheti azt a szintet, de akkor már ő sem új.

-Szerintem egy alkalmazott értékét az határozza, meg hogy mennyire “hasznos” a cégnek. (És itt nem csak az anyagi hasznot értem.) Dolgoztam én már olyan helyen helyen is, ahol a 20 éves alkalmazott fele annyit dolgozott, mint az utcáról frissen belépett új “ember”. Mióta vállalkozó vagyok, azóta azzal próbálkozok, hogy az új alkalmazottnak kevesebbet adok, mint a régi motorosoknak. Egy fél évig figyelem a munkáját és próbálom a bérét többi ember béréhez lassan felzárkóztatni. Természetesen, ha többet nyújt ezalatt a fél év alatt, mint ami elvárható lenne, akkor fizetéskiegészítést is adok. Így mire letelik a fél év már be tudom pozícionálni, hogy mennyire lesz “hasznos” a cégnek adott alkalmazott, illetve a régiek se mondhatják, hogy egyből ugyanannyit keres adott illető, mint Ők.

-Aki meg akarja tartani a békét és a jó embereket, az ad egy értelmes bért, amire időarányosan ad valamennyi lojalitás bónuszt, a kezdő dolgozó pedig lojalitás bónusz nélkül kezd, de nem szabad évekig halogatni az időarányos bónuszt.

-Felelősség, kompetencia, szakmai felkészültség és hozzáadott érték az, ami a bért befolyásolja!

Amint látjuk össze tett dolog a lojalitás mellett érdemes figyelembe venni a szaktudást és a munkateljesítményét és minőségét is.

 

 

A kókler banda utáni javítás után mi lesz?

Ez egy örök dilemma. Hiszen, ha rosszul választunk és a pénzt sem tudjuk visszaszerezni komoly gondba kerülhet a felújításunk, építkezésünk.

Hogy miért veszélyes, mert egy ilyen hiba után nemcsak igénytelen lesz a lakásunk, de a javítása is pl. egy burkolásnál minimum a duplája lehet. Bontás, sitt elszállítás, újbóli anyag vétel és persze a munkadíj.

Hogy mit tehetünk megrendelőként: nagyon utána nézünk a cégnek, kikérjük mások véleményét, szerződést írunk és szakaszokban fizetünk a szakembereknek-több szakember a nem fizető megrendelők miatt szintén használja ezt az eljárást, ami szerintem nagyon jó. Pénzt előlegbe pedig szerződés nélkül semmiképp se adjunk. Anyagot pedig csak utólag, számla adása után fizessünk ki.

Szakemberként pedig mindenki kötelessége, hogy segítse a megrendelőket a korrekt döntés meghozatalában, az információ adásában bármilyen platformon keresztül.

Szakembereket is megkérdeztem a kérdésben a következő válaszok születtek:

-Ahol elsőnek dolgozom, ott azt hiszik ez a hozzáállás a természetes. Ahol a kókler előttem elvitt némi aprót, ott a 100x jobban értékelik a jót. Én ezt tapasztaltam. Egyébként meg javítani sosem javítottam kókler után. Minden esetben kizárólag a porig rombolás és a tökéletes munka lehet az egyetlen opció. Nincs herbákolás és társai.

-Sajnos javítottam, de nem szívesen, mert sokkal idő igényesebb, és a megrendelőnek többe kerül, mint az eredeti.

-Az a tapasztalatom, hogy sokan bármennyit fizetnének azért, hogy helyre hozzon valaki egy elrontott vagy befejezetlen munkát. Sajnos a legtöbb porul járt megrendelő a pénz nagy részét ki is fizeti a kóklernek.

-Ez változó, van úgy, h nem gond, van úgy, h érezzük szűk a kassza, van úgy szívből örülnek, olyan is volt, h bizalmatlanok, belefáradnak és ezt nekünk kell feloldani.

-Legtöbb esetben eddig nem okozott problémát a javítás kifizetése. Inkább a magasabb bizalmatlanság, amit nehezebb megtörni. Volt szerencsénk javítani, bontani más szaki után. Előfordult (nagyon ritkán) hogy az a javításunkra már műszaki ellenőrt is felkértek a bizalmatlanság leküzdésére.

-Szinte semmi. A munkadíjam minden forintja fáj, én vagyok, aki dolgozzon ingyen vagy annál is kevesebbért. Az elrontott szerelést kijavítani ekkor már nem lehet, csak arra lehet rávenni a hálózatot, hogy működjön és ne rázzon meg senkit. Sopánkodni tudnak, hogy engem kellett volna az elején hívni, de a pénzüktől addigra régen megfosztották mindet. Ez van, amikor lelkiismeretlen alakok “dolgoznak”. Engem a listán hátra sorolnak, mert megmondom az elején, hogy mennyiből lesz jó és az egy összetákolt szarhoz képest túl soknak tűnik. Majd jön a fekete leves és hívnak, hogy hozzam helyre a helyrehozhatatlant. Elkeserítő.

-Sajnos 2 opció marad ilyenkor, vagy kifizeti még egyszer a munkát, vagy évekig nézi a rosszul elvégzet munkát.

Amint látjuk egy kókler után mekkora gondok vannak. Ezen kívül az önbizalom is eltűnik, hiszen becsapottnak érezzük magunkat. Valamint a pénzünknek is sokszor búcsút inthetünk, hiszen a visszaszerzésére kevés esély van.

Ezért mindenkinek javaslom előszőr gondolkozzon, tájékozódjon mielőtt dönt.

Az olcsó és gyors munka legtöbbször sajnos nem jó.

 

 

 

Hasznos-e a műszaki ellenőr és a statikus jelenléte az építkezésen?

Erre a kérdésre kerestem választ Ingatlanos és Építőipari szakemberek üzleti csoportjában.

Nagyon hasznos válaszok születtek, de mielőtt ezeket leírom érdemes megnézni miben is tud segíteni a kérdéses szakemberek.

A Műszaki Ellenőr az Építtető/Beruházó érdekeit védi, azt vizsgálja, hogy az Kivitelező milyen minőségben, szakszerűen végzi-e a munkáját, ellenőrzi, hogy a Kivitelező a valóságnak és realitásnak megfelelő áron dolgozik-e, ellenőrzi a beépített, felhasznált alapanyagokat. Biztosítja, hogy az építkezés a terveknek, a hatályos előírásoknak és az engedélyeknek megfelelően haladjon.

A Felelős Műszaki Vezető (FMV) a Kivitelező kötelezően alkalmazandó embere, aki elsősorban a kivitelezés szabályosságáért, szakszerűségéért felel, így biztosítva, hogy a Kivitelezőt később ne vonhassák felelősségre a munkája miatt.

A Statikus feladata megtervezni az újonnan építendő családi ház, vagy bármilyen más típusú építmény tartószerkezetét, az ezekhez kapcsolódó számításokkal együtt és azok alapján. Az alapozástól a födémekig a statikus felelőssége, joga és feladata elkészíteni a statikai kiviteli tervet, amely – az alapozási tervektől a födémek vasalási terveiig – kiterjed minden, a kompetenciájába tartozó tervezési műveletre.

Amint látjuk mindegyik szakma nagyon fontos szerepet tölt be egy építkezésen, akárcsak egy kőműves-burkoló stb.

Egy kedves ismerősöm járt úgy vett egy részt egy épülő társasházban, elkezdtek rá építkezni statikai vizsgálatok nélkül, ami sajnálatos volt, hiszen a part mivel szakadékos volt elkezdett beomlani a szomszédos telek felől. Azóta is tartanak a perek, ismerősöm szerencsére ki tudott lépni a szerződésből, így megúszta a bentragadt pénzt. Kérdés nem lett volna jó egy statikus megkérdezése az építkezés előtt?

A szakemberek véleménye a témában:

-Ha engem vonnak be, annak komoly százezrekben, milliókban mérhető haszna van. Csak az embereknek havi szinten túl sok 100.000 Ft körüli összeg, hogy másfél év múlva ne kelljen újraburkolni az egész lakást, mert a nyomorult kókler annak idején: 1. nem alapozott, 2. kerámiához való OBIS ragasztóba fektette a 120 x 120 -as grest.

-Erősen ajánlott! Ebben a kókler világban a Műszaki ellenőrt kötelezővé tenném! Sajnos rengeteg családod látok nap, mint nap tönkre menni mind anyagilag mind érzelmileg a kóklerek miatt.

-Alapból mindkettő hasznos. De mindkettő rengeteg pénzbe kerül (nem véletlenül) és ezért mindkettő alkalmazását próbálják kerülni. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem mindegy melyikük nyilatkozik valamiről. Ha a műszaki ellenőr, akkor az olyan, mint ha az építtető tenné, a statikus meg az egyik tervező. Nem feltétlenül ugyanaz az érdekkör és ezért ugyanarra a kérdésre adhatnak eltérő válaszokat is, valamint eltérő dolgokhoz ragaszkodhatnak. De mindkettőnek a közös a célja, hogy az építmény jól készüljön el.

-Statikusként volt már olyan, hogy építkezés közben kellett észrevennem, hogy a födémben támasz fölött nem rakták be a fölső vasalást. A durva az volt, hogy amikor ezt megemlítettem, a kivitelező elkezdett pampogni, hogy már így is sok benne a vas. Mindenesetre, ha ráhagyom, a födém már az önsúlyára leszakadt volna. Manapság a nyugatra vándorlás miatt olyan mélyre süllyedt a kivitelezési szint, hogy a statikusnak és a műszaki ellenőrnek szinte oda kéne költöznie az építkezésre, hogy ne legyen minden elbarmolva.

Késés az építőiparban!

Egyre sűrűben lehet találkozni késésekkel az építőiparban. Ennek több tényezője van az egyik, hogy a szakemberek meg vannak csúszva munkákkal, a másik pedig, hogy az építőanyag hiány is esetenként keresztül húzza a számításokat.

Én is elszenvedője voltam késéseknek, illetve meg nem jött szakembernek. Az egyik ilyen egy víz gázos volt, akit ajánlás útján kaptam. Ő, amikor harmadszor felhívtam mondta úton van. Rákérdeztem tudja hová kell jönni. Ő mondta ja nem. Így elköszöntem tőle. Ez a probléma is megoldódott egy másik ajánlással természetesen, az olyan volt mint az álom.

Tehát ajánlás és ajánlás között is nagy különbség van, erre figyeljünk.

De volt lakásfelújításban is ilyen részem a kezdetek kezdetén, ott a felújító távgyógyításban szerette volna részesíteni a házat. Ez is megoldódott egy ajánlással. Távgyógyító úriember Googleból lett keresve értékelése jó volt, de valóban mégsem az csak haverok nyomták valószínű a csillagokat.

De természetesen megrendelőknél is vannak ilyen problémák egyik például elaludt míg a szakember partnerem 40 percen keresztül várta a kocsiban. Természetesen hiába háborgott a szakember többet nem ment ki hozzá jogosan. Illetve vannak olyan megrendelők, akik az elvégzett munka után késve fizetnek nem egy példa, ezért vannak az ütemezett fizetések minden munkánál bevezetve érthetően.

Vagyis amit látok, mind a két oldalon vannak jó és rosszpéldák. Amitől pedig függ az-az ember. Érdemes lenne oktatásokat tartani emberi viselkedésből is mostanában, mert vannak, aki sajnos nem ismerik az etikus viselkedést, persze vannak olyanok, akik meg nem is akarják utóbbiakkal van nagyobb gond.

De lássuk a szakemberek véleményét a kérdésben: 

-15 perc után felhívom. A többit a telefonbeszélgetés dönti el.

-Alapvető dolog, ha késik valaki, értesíti a másik felet. Kb. 15 perc után én is felhívom a későt.

-Nem várunk. Nyáron több kisebb munkát elodáztam egy nagyobb ígérgetés miatt. Soha többet.

-Néha szoktam késni, de már a megbeszélt időpont előtt telefonalok h kb. mennyit kések és miért… ha én várok valakire kb. fél óra után hívom.

-Persze hogy várok! Bármi lehet! Félóra után felhívom, ha úton van, megvárom.

Mint látjuk türelem megvan minden oldalról, csak ne éljünk vissza, a késést pedig jelezzük az elszenvedő félnek.

Kivitelezőként hogyan tekintsek az építkezésre?

 

Nagyon sokszor hallottunk olyan kivitelezésről, ahol nem úgy sikerült a kivitelezés, ahogy mi szeretnénk.

Hogy ez miért van így több összetevőtől függ.

Ami bizonyos, hogy hogy az újságban látott képek nem olyanok, mint a valóságban. Hiszen a képeken az előnyös oldalukat láthatjuk azokat fotózák, retusálják a képeket.

Minden kivitelező más-és más, egyedi akárcsak a munkája, egy festés bár ugyanaz, de lényegében kettő ugyanolyat nem találunk. Ezért is nehéz megtalálni azt, hogy az elképzelésünknek megfelelő szakembert találjunk.

Nem megfelelő kommunikáció miatt, vagyis nem tudtuk úgy átadni az elképzelésünket ahogy szeretnék. Érdemes felrajzolni az elképzelésünket, vagy egy képet mutatni milyet is szeretnénk.

Szakembereknek pedig úgy érdemes egy építkezésre figyelni, mintha a saját ingatlanjuk lenne. De természetesen a megrendelő igényeit szem előtt tartva. Hiszen bár véleménye lehet róla, amit akár finoman meg is fogalmazhat, de a megrendelő fog ott lakni, neki kell, hogy tessen a munka.

Nagyon fontos, hogy egy szépen kivitelezett munka referenciaként is fel lehet tüntetni és tegyük is, egy esetleges későbbi megrendelés miatt is. Ilyenkor kérjük a megrendelő beleegyezését, esetlegesen megkérni érdeklődő esetén igazolja, hogy valóban mi végeztük a munkát.

Milyen kihívások vannak benne, ez akár szűrő is lehet. Vannak, akik azonnal elengedik a munkát, mert nincs kellő tudásuk hozzá-sajnos van olyan is aki mindent bevállal tudás nélkül…, és vannak a korrekt kivitelezők, akik nem ilyednek meg a kihívástól.

Mindenekelőtt viszont érdemes szem előtt tartani az aktuális előírásokat, szabályokat. Későbbi váratlan meglepetésektől megkíméljük magunkat.

Illetve érdemes odafigyelni egy kivitelezőnek, hogy mennyit kér, megérje neki a munka, de még se legyen olyan mértékű az összeg, amit a megrendelők nem tudnak kifizetni. Néha a kevesebb több alapon.

Mindenki hibázik, de mi van azután?

Tartja a mondás, aki dolgozik hibázik, amit igaznak is tartok, csak nem mindegy, ha hibázik, hogyan viselkedik.

Több helyen hallottam, hogy szakember egy kivitelezésen hibázott, mindig azt kérdezem, ok, de mi történt utána. Kiment és garanciába javította a hibát, vagy pénzt visszaadta, amit felvett, vagy letiltott a Messengerről, esetleg fel sem veszi a telefont, nem hajlandó kijavítani a hibáját. Amint látjuk nagy különbség van a kettő között.

Minden esetben a kiválasztásnál érdemes figyelni, valamint arra is ki ajánlja-öcsi, bácsi, cimbora vagy olyan, aki hitelesen tud ajánlani szakembert-persze utóbbi esetben is lehet hiba, csak a % a fontos. Ezen kívül papír, szerződés nélkül előre pénzt ne adjunk senkinek. Anyagot is csak számla után fizessünk. Ha nagyobb projektről van szó, érdemes még utána kérdezni kamara-szakmai egyesületek stb.

A szakemberek véleményét is kikértem az ügyben, lássuk a válaszokat:

-Örök garancia. Tel számom időtlen idők óta nem változott. Szerencsére Max évi 1 ilyesmi szokott jönni, hogy a csatorna csöpögni kezdet vagy hasonló bagatell dolog.

-Sajnos a megrendelők nagy része nem tudja azt sem, hogy első körben a kivitelezőnek van joga javítani a hibát, mielőtt egy másikat hív és az elszámolásnál meg levonja az eredeti kivitelezőtől a javítás árát. Nemrég volt ebből vita, mert a burkoló által levésett-újra burkolt lábazat felett sérült a fűrészporos tapéta. A megrendelő kihívott egy másik embert, aki 50000-et kért a javításért (3x fél fm), mert ilyen kis munkára szerinte más ki se jön. Elszámolásnál szembesült vele a burkoló. A megrendelő csak nézett, mikor rákérdeztünk, hogy miért nem a burkolóval beszélte meg (vagy velem, mert én koordináltam a kivitelezést), mert akkor szólunk a festőnek, akivel együtt dolgozik a csapat, és díjmentesen javít. Ők egymás között így szokták. Ez se lenne baj, ha tudatosulna a megrendelőkben!

-Van felelősség biztosításom, sajnos nem a Mi hibánkból, de már igénybe kellett venni

-Igyekszem mindig a legjobbat kihozni a munkámból. Nem csapom össze, betartom a munkafolyamatokat, és csak jó minőségű anyagokat használok igy a hibákat nagyon le lehet redukálni. Nekem az az elégedettségi garancia, hogy nem kell hirdetni Magam, akinek dolgozom ajánl másoknak. Természetesen, ha hiba van ki javítom.

Amint látjuk a korrekt szakemberek garanciát vállalnak munkájukra, és az általuk vitt vagy javasolt építőanyagra. Ezen kívül több szakembernek, már van felelőségbiztosítása is, amit esetleges hiba esetén fel tud használni.

A hibáknál pedig ne legyünk egyből kiakadva, próbáljuk együtt megoldani a kialakult helyzetet. Ha pedig kell, akkor érdemes körbe kérdezni a lehetőséget, mert számtalan megoldás létezik, ha megyünk utána és nyitottak vagyunk más meglátására.

Miért nem tudom eladni az ingatlanomat?

Ez nagy dilemma sok tulajdonosnak, akárcsak az, hogy mennyiért tudom eladni az ingatlanomat. Ez a kettő kéz-kézben jár, mert nagyjából minden ingatlannak megvan a vevője, ha adottak a feltételek.

De mik is az okok, ami miatt nem tudom eladni ingatlanomat:

-Magasan tartják az árát, nem akarnak engedni belőle: Sok tulajdonos nincsen tisztában a valós piaci értékkel, érdemes szakemberek véleményét kikérni eladás előtt értékbecslő, ingatlanos stb.

-Komoly kivitelezési problémái vannak, ez is sűrűn előfordul főleg újabb építésű, vagy hozzáépítétett ingatlanoknál. De természetesen lehetséges egy régebb építésű ingatlanál is vannak problémák nem áll meg a mai világban a kivitelezési mód, sokszor nagyon költséges a felújítása, ami levon az értékéből.

-Rossz környéken van, ez is nagyon befolyásolja a helyzetet. Hiszen rossz szomszédokat senki sem szeretne magának.

-Nem megfelelően hirdetik, érdemes, ha magunk nem tudunk jó fotókat, szöveget írni stb. egy szakembert megkeresni. Hiszen ma már fontos tényező, akár értéknövelő is lehet egy-egy apró dolog.

-A tulajdonossal nem lehet alkudni, átéltem katasztrófa sajnos az ilyen. A végén általában engednek az árból, de ez kinek mennyi idő és mi ki tudjuk-e várni az kérdés.

-Rossz az elrendezése a háznak. Bár ez alakítható, de értékcsökkentő is egyben, ha nem muszály ki szeretne nyűgöt a nyakába.

-A tulajdoni viszonnyal gondok vannak, esetleg bérlő van a lakásban. Az ilyen nehézség sok vevőt elriasztanak, ezeket eladás előtt érdemes elrendezni.

Amint látjuk nagyon sok összetevős a dolog, sokszor a tulajdonoson rugalmasságán múlik az eladás, persze egy képzett ingatlanközvetítő ezen sokat segíthet.

Próbáljuk kihozni az optimálist az eladásból, és gondolkodjunk vásárlóként. Ha így teszünk sokkal hatékonyabbak lehetünk az eladásban.

Értés vagy meg nem értés. Parázs viták az építőiparban.

Amint tudjuk az építőipart rengeteg gond feszíti, munkaerőhiány, szakképzett szakemberek külföldre vándorlása, kóklerek megjelenése, a negatív média stb.

De valójában a nagy égető probléma a szakemberek közti meg nem értés, folyamatos viták, aminek a szakma és megrendelők isszák meg a levét.

A határidők csúszása is sokszor e miatt, illetve a nagy leterheltség miatt jön elő. Egyszerűen a szakembereknek nem megy egymással a kommunikáció, ha külön-külön szedegeti őket a megrendelő, főleg, ha záros határidőn belül kéne egy felújítást elvégezni. A szakik nem tudják egymás időpontját követni, így folyamatos a súrlódás köztük.

Ezért is keresnek a megrendelők brigádokat, generálkivitelezőket. Ezzel egy probléma van, hogy sok generálos valójában nem tud többet, mint egy megrendelő, maga is vadássza a szakembereket, cégeket egy-egy munkára és leszedi a saját hasznát mindenből. Ennek fontos utána nézni, vagyis van-e saját csapata a generálosnak, vagy mindent alvállalkozókkal végeztet. Brigádoknál, ahol egy összeszokott csapat megy az talán a jobbik eset, ahol ismerik egymást a különböző szakemberek és munkájuk alapján hívják segítik egymást egy-egy munkában.

A másik nagy gond, hogy valós összefogó testület nincs a szakemberek mögött, ami utat tudna nekik mutatni, képviselné őket és érdekeiket.

Egy ilyen testület, persze kellő állami háttér támogatással (sajnos csak szabályokat velük közösen tudnának hozni) akár felléphetne a kókler jelenség ellen, vagy komoly rendezvényeket tudna létrehozni, ahol nem milliós nagyságrendben árulnának kiállítói helyeket. Esetleg szakmákat népszerűsítő műsorokat, programokat tudna létrehozni. De, hogy ez kialakuljon természetesen a szakmában is fel kéne ébredni egy ilyen igénynek. Szerintem az igazi előre jutásban ez nagy segítség lenne.

Valamint gyakran látom, hogy egymás munkája alá írogatnak, nem éppen korrekt dolgokat. Mindenki hibázhat, egy pozitív szakmai gondolat, vagy meglátás segíti, a negatív tönkreteszi a közös munkát. Sőt sokan e miatt nem is mernek, vagy akarnak kérdezni-munkájukat megosztani. Én mindig azt mondom, ha nem tetszik, görgessünk egyet rajt.

A másik nagy gond a megrendelőkkel való kommunikációban látom, sok megrendelő nem egyszerű, és nem is kell mindegyik nekünk. Amelyik olyan engedjük, el, de korrekt kommunikációval. Az csak emeli a szakmánkról való megítélést.

Építsünk együtt jövőt, viták és nézeteltérések nélkül. Ha pedig ez előfordul beszéljük meg egymással, ahelyett, hogy támadunk.