Gondolataim tapasztalataim a tömegkályháról!

 

Mi is az a tömegkályha?
A tömegkályha egy olyan kézi tüzelőberendezés , ami a leghatékonyabban biztosítja a majdnem tiszta égést és a felszabaduló hő magas hatásfokon történő felhasználását. Alapvetően szerkezetileg két különálló részből áll a belső magból ami samott téglából épül és a külső héjszerkezetből tömör égetett anyagtéglából épül tűzálló segédanyagok felhasználásával. A tömegkályha épülhet biotűztérrel ahol másodlagos levegőt juttatunk az égéstérbe. A tömegkályha legfontosabb eleme a kémény elzáró a tűz leégése után ezzel a rekeszel a kéménnyel való kapcsolatot megszüntetjük így a megtermelt hőt a kályhatestben tartjuk. A nagy téglatömeg mint egy szivacs magában tartja a hőt és egyenletesen sugárzó hő formájában adja le környezete felé. A tömegkályha egy folyamatos hőforrás. A tömegkályha táplál bennünket ugyanis a tűz leégése után a másodlagos égéskamrában süthetünk főzhetünk kemenceként használhatjuk.

Miben más a tömegkályha a hagyományos járatos kályhákkal szemben?
Első szemügyre vételezésekor alig tér el a hagyományos téglakályháktól de valójában a harang rendszerű tömegkályhák , a takarékosság élharcosai. A harang kályhák Oroszországban születtek, járat nélküli kályhák amik a szabad gázáramlás elve szerint működnek. A tűztérből a gázok egy a tűztér felett megépített kamrába áramlanak ami íves kialakítású és így a centrifugális hatás miatt egy forgó mozgásba kezdenek , ebből a forgó mozgásból csak akkor tudnak szabadulni ha kikönnyülnek és minden éghető anyag elég. Ez egy nagy hőmérsékletű nagyon tiszta égést eredményez. A harang rendszerű tömegkályha tulajdonképpen a gázok hőmérséklete, és ezáltal fajsúlykülönbsége által keltett áramláson alapszik. A könnyebb gázok felfele, míg a nehezebbek lefelé szállnak. Igy a kályha belső részét feltöltve lassan leszállva hűlnek le. A harang rendszerű tömegkályhákban a faelgázosítókkal összemérhető tisztaságú égés valósul meg mindez ventilátorok és egyéb drága gépészeti elemek eszközök nélkül. A harang rendszerű tömegkályhákban a hőtartás egyenletes a kályha külső felszíne hőmérséklete a tüzelés intenzív szakaszában 80 fokos a tűz leégése után a felületi hőmérséklet 30-50 fok. Az említett hőmérsékletet nem csak a fűtéstől számított pár óráig tudja biztosítani a kályha, hanem naponkénti tüzelésnél a következő befűtésig. Tehát a tömegkályhánk egy folyamatos hőforrás. A tömegkályha háromtól hat tonna tömegű ez a mennyiségű beépített anyag tárolja el a hőt és adja vissza sugárzó hő formájában egyenletesen a környezete felé . A tömegkályha valóban a fával való tüzelés élharcosa.tapasztalati adatok alapján két és fél kilogramm száraz fa eltüzeléseból nyert energia felér egy köbméter gáz elégetéséből nyert energiával. A fa kilóját 20-25 forinttal a költségünk 50-60 forint a gáz ára ennek a duplája az elektromos áramé a háromszorosa.Nagyon fontos hogy csak légszáraz fával használjuk tömegkályhánkat. A tömegkályha nagyon gazdaságos 80 százalék feletti hatásfokkal üzemel, minimális káros anyag kibocsájtás mellett.

Hogyan működik a tömegkályha?
A nagy tűztérnek köszönhetően egyszerre 15 kg berakható a tiszta égés során a samott tégla több száz fokra felhevül egy téglában fél kilowatt energia tárolódik el. A hőtárolás alapvetően két módon történik, van egy primer hőleadása a belső héjnak, ami abból adódik, hogy az égéskor a forró gázok felmelegítik a samott magot és amikor a tűz leégett, akkor ez a belső több száz fokos mag és a külső héj közötti légrésben egy belső konvekció indul el , majd amikor a tűz leégett, onnantól egy másik folyamat van, a belső több száz fokos mag és a külső héj közötti légrésben egy belső konvekció indul el, így a belső több száz fokos mag abban a szakaszban, amikor a külső héj primer hőtárolása kezd megszűnni átveszi a szerepét és elkezdi a magban tárolt hőt belső konvekció segítségével leadni a külső héjnak.

Hogyan gyújtsunk be a tömegkályhába?
Ha hagyományos módon a fát alulról gyújtsuk meg ,akkor az égési folyamat lassan indul el mivel egy nagy tömegű fával találkozik, a hőfejlődés során a gázok egy hideg kályhatestbe érkeznek, elindul a fában lévő nedvesség kipárolgása,egyre több füst keletkezik és a tiszta égéshez szükséges hőmérséklet nehezebben alakul ki. A leégett fa hamuja idő előtt elzárhatja a rostélyon át érkező levegő útját . Ha felülről gyújtunk be , ilyenkor a vastagabb fák alulra kerülnek, felfelé egyre vékonyabbakat teszünk a fa hasábok között hézagot hagyunk hogy a levegő jól át tudja járni. A bekészített tüzelőanyag tetejére apró gallyakat vagy fenyőfából készített gyújtóst készítünk, ez a magas gyantatartalom miatt könnyebben meggyullad. Ezzel a módszerrel a kéményünk előmelegszik, és így a huzat is könnyeben beindul, és ahogy tűzünk vezetéssel és mivel a fahasábok közvetlenül érintkeznek egymással terjed lefelé,nálánál mindig melegebb hőmérsékletű éghető anyaggal találkozik. Ez azt jelenti, hogy ki tud alakulni egy nagyon magas hőmérsékletű égés minimális füstgáz képződés mellett. A magas hőmérsékletű égés során a fa elgázosodik minden alkotóeleme elég.

A videón szereplő kályhából a füstgázok egy fűtött padon keresztül a segédkéménybe majd a főkéménybe távoznak.Jól szemrevételezhető az intenzív égés és a felső kamrában látható ahogy a lángnyelvek visszacsapódnak a torokba. A magas hőmérséklet miatt a tűztér és a sütőtér korommentes l
Az intenzív égési szakaszban nyitott ajtónál sem a tűzszekrényből sem a sütőből  nincs füstgáz visszaáramlás!
Videó : https://www.youtube.com/watch?v=t61S4et2kVA&feature=emb_logo
Forrás: https://kemenceepites-teglaszeleteles.hu/