Milyen fűtési rendszert válasszunk épülő házunkba?

Ezzel a kérdéssel mindenki szembesül, aki építkezni szeretne, viszont célszerű feltennünk magunknak ezt a kérdést még a tervezési folyamat elején és egy átfogó koncepciót alkotni erről szakértő gépész és építész tervezők segítségével.

Milyen kérdésekre keressük a választ

  • Gázt, elektromos áramot, vagy valamilyen megújuló energiaforrást használjunk?
  • Csak melegíteni vagy hűteni is szeretnénk?
  • Milyen formában akarjuk ezt a lakásban leadni, radiátor/padlófűtés/mennyezetfűtés?
  • Napenergiát szeretnénk hasznosítani?
  • Hogyan lesz melegvizünk (HMV)?
  • Melyik megoldásnak milyen anyagi és szerkezeti vonzatai vannak?
  • Mely rendszereknél merül fel a szellőzés szükségessége?

Fent leírt kérdéseket hosszasan lehetne elemezni, így több tematikus részre bontjuk szét ezeket:

  • Hőtermelő berendezések (fűtő eszközök)
  • Hőleadó berendezések (a szükséges alrendszer)
  • Szellőztetés/légcsere (légkezelő gépek)

Hőtermelő berendezések:

Első cikkünk a témában a hőtermelő, vagyis fűtő berendezések alternatíváit vizsgálja meg, némi kakukktojással, mivel van olyan is, amivel hűteni is tudunk.

Kályha/kandalló: Nagyszüleink elengedhetetlen és korszerű fűtőeszköze az öntöttvas kályha, illetve a cserépkályha. Napjainkban is népszerűek ezek a fűtőberendezések, de általában a másodlagos (alternatív) fűtés szerepét töltik be. Sokan választanak nappalijuk díszítő elemének egy vaskályhát, vagy egy szépen körbeépített tűzteres kandallót. Évtizedek alatt ezek is sok változáson mentek keresztül, így ma általában a kandallók is zárt égésterű berendezések. Zárt égéstér lényege, hogy a frisslevegőt kintről veszi és a füstgáz is kintre távozik, nem pedig a szoba levegője táplálja az égést. Ezeknek a berendezéseknek korszerű füstgáz-levegő kéményre van szükségük, amelynek építése és helyének betervezése kulcsfontosságú és költséges.

forrás: www.primanet.hu

 

+ szép, esztétikus hangulatelem

+ korszerű kéménnyel biztonságosan üzemeltethető (faszerkezetű házban is)

+/- másodlagos fűtőberendezésnek alkalmazzák leggyakrabban

+/- üzemeltetése munkaigényes, nem automatizálható

– kémény építése költséges

– korszerű berendezésekhez képest kevésbé hatékony

– használati szempontból, ár-érték arányban drága megoldás

 

Gázkazán: Az elmúlt pár évtized legelterjedtebb fűtőberendezése.
Ez idő alatt a gázkazánok is rengeteg fejlődésen mentek keresztül, mai előírások alapján csak zárt égésterű és kondenzációs gázkazán építhető be egy új épületbe. Gyakran halljuk a “kondenzációs kazán” kifejezést, de mit is jelent ez? A korábbi gázkazánok 70/50°C-os vízzel dolgoztak, míg a kondenzációs készülékek 50/35°C környéki alacsonyabb hőmérsékletű vízzel üzemelnek, így jelentősen gazdaságosabb az üzemeltetése, de befolyásolja a hőleadó közegeket is, erről bővebben a következő cikkünkben olvashatnak.

Gázkazánok nagy előnye, hogy használati melegvíz (továbbiakban HMV) előállítására is képesek, átfolyós és tárolós jelleggel is, így nem feltétlen szükséges hozzá külön HMV tartály.

 

forrás: www.gazor.hu/kondenzacios-gazkazan

 

+ gazdaságosan üzemeltethető berendezés (jelenlegi gáz árak tekintetében)

+ automatizálható, emberi beavatkozás igénye minimális

+ kondenzációs gázkazánok akár 110-130%-os hatásfokkal is tudnak üzemelni

+ használati melegvíz előállítására is képes (HMV)

+ viszonylag kevés helyigény, zárt égéstere lévén bármilyen alárendelt helyiségben elhelyezhető (pl.: fürdőszoba)

+/- korszerű füstgáz-levegő kémény kell hozzá (költséges)

+/- vizes alhálózat szükséges hozzá

+/- nagyobb hőleadó közegek (radiátorok) szükségesek hozzá

– készülék, kémény és gázhálózat igényt tekintve költséges beruházás (mindent külön engedélyeztetni kell)

 

Napkollektor (napelem):
Első körben az szükséges tisztázni, hogy a napkollektor nem = a napelemmel.

Napelem önmagában elektromos áramot állít elő, tehát nem fűtőberendezés!

Napkollektor egy folyadék alapú hővezető közeggel ellátott rendszer, mely a tetőre kihelyezve a napsugárzást használva hőenergiát gyűjt és tárol. Egyszerűbben a tetőn lévő csőrendszerben lévő folyadék felmelegszik, majd ezt keringetve, egy tartályban lévő nagyobb mennyiségű vizet melegítünk vele, illetve tartunk melegen. Így a tartályban tárolt vízzel tudunk fűteni, illetve HMV-t előállítani. A különböző évszakok és különböző időjárási körülmények miatt (nincs napsütés) a rendszer nem alkalmas folyamatos üzemeltetésre, illetve azt sem tudjuk befolyásolni mennyi hőenergiát tud gyűjteni egy-egy napsütéses napon, ezért is tároljuk az általa gyűjtött hőt egy tartályban, melegvíz formájában. Emiatt mindenképp egy rendszer kiegészítéseként szokták alkalmazni pl.: gázkazán mellé.

 

 

 

+ napenergia hasznosítás, környezettudatos

+ automatizálható

+/- nagyméretű folyadék tároló tartály szükséges hozzá, így nagy helyigénye van = gépészeti helyiség

+/- átfolyós jelleggel nem tud működni, szükséges a hőtárolás

– alternatív rendszerrel szükséges kiegészíteni, folyamatos működés miatt

– technológiai felépítése és a két rendszer optimális működése miatt bonyolult gépészeti kialakítást igényel, ebből következően költséges is

 

Splitklíma: Nagyjainkban rendkívül elterjedt és viszonylag olcsón beszerezhető készülék. Korábban csak hűtésre használták, de ma már az úgynevezett hőszivattyús split klímák hűteni és fűteni egyaránt tudnak. Rendkívül szerény a helyigényük, olcsó üzemeltetésük, valamint az áramszolgáltatók kedvező tarifás áramot is tudnak hozzá biztosítani.

 

https://klima-online.hu/klimatipusok

 

 

+ olcsó beszerzési és beszerelési költség

+ kompakt eszköz nincs szükség alhálózatra, saját beltéri egysége van

+ kedvező tarifás áramvételezési lehetőség a fűtési időszakban, alacsony energiafogyasztás  1kWh -> 4-5 kWh

+ automatizálható, wifi-s egységek távolról is vezérelhetőek

+/- karbantartás, főleg tisztítás igényes

– helyi hűtő-fűtő berendezés (helyiségenként 1 gép szükséges)

– homlokzati egység felszerelése helyenként engedélyköteles

 

Hőszivattyú:
Split klímákhoz hasonló elven működő berendezés, viszont itt már kell külön belső hőleadó rendszert kiépítenünk hozzá (következő cikkünk ezt részletesebben bemutatja). Ennek következtében nem csak helyi fűtő-hűtő berendezés, hanem az egész házat el tudja látni. Árát tekintve költséges beruházás, egy kondenzációs gázkazánhoz (kazán+kémény+gázhálózat) viszonyítva 2-2,5x drágább, viszont a kazánokkal ellentétben nem csak fűteni tudunk vele. A megfelelően megválasztott hőszivattyúval az egész ház hűtését biztosíthatjuk.

www.webkazan.hu

 

 

+ kompakt gép, benti helyigénye hasonló a gázkazánéhoz

+ hűteni-fűteni lehet vele

+ ár-érték arányban elfogadható

+ kapható HMV tartállyal ellátott kivitelben is

+ külön igényelhető hozzá kedvezményes elektromos tarifa, H- vagy GEO-B tarifa az áramszolgáltatótól

+ 1kWh elektromos áram –> 4-5kWh fűtési energia

+/- vizes alhálózat kiépítése szükséges hozzá

 

Elektromos fűtőpanel:
Sok helyen, ahol nincs lehetőség vizes alhálózat kiépítésére, vagy utólag rombolásmentesen akarunk fűtést kiépíteni ott nagyon népszerűek az elektromos fűtőpanelek. Áruk közel azonos egy új konvektor árával, kiépítésük viszont egyszerűbb, mivel csak be kell dugni a konnektorba. Figyelem, nem szabad azonban megfelejtkezni arról, hogy ezek a készülékek elég jelentős áramfelvételt igényelnek (teljesítményük 1,5-3kW elektromos áram), melyet az elektromos hálózatnak is el kell bírnia! Ezt jellemzően a 20éves villanyvezetékek és az akkori előírásokkal készített hálózatok nem bírják. Célszerű új hálózatot készíteni neki, illetve egy központi termosztáttal ellátni őket, hogy egységes hőmérsékletet csináljanak a lakásban. Fontos azt is megjegyezni, hogy 1kWh villamos energiából 1kWh fűtési energia állítható elő, ellenben a hőszivattyúval ami 4-5kWh fűtési energiát csinál ugyanennyi áram felhasználásával!

 

nordart.hu/adax_neo_futopanelek

 

 

+ ár-érték arányban jók, kompakt eszköz nincs szükség alhálózatra

+ könnyen üzembe helyezhetők, jó villamos hálózat esetén nincs szerelési költség

+ gyorsan fűtenek, kis helyigénnyel

– fogyasztásuk nagy, 1kWh áram –> 1kWh fűtési energiának felel meg

– kedvezményes fogyasztásmérő nem igényelhető rá

– hőtároló közeggel nem rendelkezik

Infrapanel / elektromos fűtőfilmek: Léteznek alternatív elektromos fűtési megoldások is, melyek általában utólag könnyen kialakítható és üzemeltethető.

Ilyen az elektromos infrapanel is melyet mennyezetre lehet helyezni és hőérzetet ad számunkra, effektíve a levegőt nem melegíti, melegérzetünk csak akkor van, ha folyamatosan működik.

Elektromos fűtőfilmek: szalagba kapható nyomtatott áramkörös elektromos fűtőszálak, melyek laminált padló alá, vagy kerámia burkolat alá csemperagasztó ágyba fektethetők, így egy kisebb felújítás esetén könnyedén kivitelezhetők. Fontos megjegyezni, hogy nincs egyiknél sem hőtároló tömeg, amely hosszasan tartaná a hőmérsékletet és melegítené a környezetét, ezek csak akkor sugároznak hőt, ha működnek. Ebből kifolyólag fogyasztásuk is jelentősebb, mint egy hőtároló közeggel ellátott eszköznek.

 

 

 

 

dimat.hu/Keret-nelkuli-Infrapanel-330watt

 

 

www.komfortfutes.hu

 

 

+ könnyen kivitelezhető, utólag is

+ kivitelezési költsége fajlagosan olcsónak tekinthető

+/- fogyasztása változó, használat függő

+/- csak akkor melegít, ha üzemel (áramot fogyaszt)

– nincs hőtároló tömege

Ma már újonnan jellemzően nem telepítendő eszközök:

Gázkonvektor: meglévő helyére felszerelhető új készülék, újakat kiépíteni jellemzően már nem szoktak, helyére létezik turbós parapet kazán Mika6 néven, viszont alhálózatot igényel,

Héra (gáz cserépkályha): régi cserépkályhákat „automatizálták” egy gáz égőfejjel, nyílt égésterű így a korszerű nyílászárókra légbeeresztő nyílásokat kell tenni,

Vegyestüzelésű kazán: fa tüzelésű lehetőségek esetén még ma is népszerű, városi környezetbe kevesen tudják beszerezni a faanyagot, illetve folyamatos felügyeletet és törődést igényel,

Elektromos kazán: gázkazánhoz hasonló elven működik, csak gáz helyett 3 fázisú fűtőszállal, melynek energiaigénye jelentősen magas (korábbi 1kWh –>1kWh tudunk előállítani), így jellemzően olyan helyen választják ezt, ahol gáz nem létesíthető, de sok napelemet tudunk a tetőre rakni.

Ezeket az eszközöket többféle képen csoportosíthatjuk:

Energiahordozó szempontjából:

  • Szilárd tüzelésű eszközök: kályha, kandalló, vegyestüzelésű/faelgázosító kazán
  • Gáz: kondenzációs gázkazán, gázkonvektor, Héra (gáz cserépkályha)
  • Elektromos energia: fűtőpanelek, splitklíma, hőszivattyú, elektromos kazán, infrapanel, elektromos fűtőfilmek
  • Szoláris energia: napkollektor, napelem (nem fűtőberendezés)

Működés szempontjából:

  • Önállóan működő berendezések (hőtermelő és hőleadó berendezések):

kályha, kandalló, gázkonvektor, Héra (gáz cserépkályha), elektromos fűtőpanel,

infrapanel, elektromos fűtőfilmek

  • Vizes hőszállító közeggel dolgozó berendezések:

gázkazán, vegyestüzelésű kazán, elektromos kazán, napkollektor, hőszivattyú

  • Gáznemű közeggel dolgozó berendezések:

split klíma, hőszivattyú

 

 

Forrás: https://archivizio.hu/bejegyzes/futesrendszer?fbclid=IwAR2SLzNgkH9WGf5O5MI6a92-92OAaoq41znfyvazqBv9ILAJcMR60WKG0As