Bejegyzés

Magyarország lakásállománya, te milyen intézkedéssel javítanál a jelenlegi helyzeten?

Milyen is Magyarország lakásás állomány? Ezt ki tudná jobban, mint aki benne dolgozik, vagy nyílt szemekkel jár a világban.

A statisztikák persze jók, mint mindig és kiegészítőnek felhasználhatóak sok kérdésben. Miért is, mert vagy nincsenek frissítve, vagy olyanok is írják, akik „íróasztal mögöttről” valami cél érdekében írnak egy összefoglalót, ami sajnos nem mindig tükrözi a valóságot.

A saját tapasztalatom és energetikai besorolásokat és igényeket megnézve nem túl jó a helyzet, és sajnos könnyített támogatások és gazdasági helyzet pl. fizetésemelés, további rezsicsökkentés nélkül nem valószínű ez javulni fog a közeljövőben.

Itt területenként is látszik a gazdasági helyzet egy-egy területen, vagyis valós képet kaphat mindenki, aki szeretne képet kapni Magyarország gazdasági helyzetéről és kultúrájáról-sajnos néha ez is tükröződik egy-egy településen elhaladva.

Ami sok ingatlanból hiányzik: Hőszigetelés, új kondenzációs kazán a leginkább. De sok helyen még a nyílászáró, tetőcsere sem történt meg, a napelem felszereléséről pedig sokan csak álmodozhatunk.

Pár véleményt is kirakok a megkérdezettektől:

-Mindenképpen csökkenteném az ÁFA mértékét a lakossági felújítások esetén. Ez mindenkinek jó lenne, a tulajdonosnak, és a legálisan működő vállalkozások számára is. Természetesen az állam is jól járna, hiszen fehéredne a gazdaság.

-Mit kellene, vagy mit lehetne tenni. Sajnos a kettő köszönőviszonyban sincs egymással. Két dolgot kellene tenni egyszerre. Kamarai garancia az igazán jó és korrekt kivitelezőre. Az az, akiket a kamara mer vállalni. A másik pedig egy olyan tv műsor, ahol a lehetőségeket veszik végig úgy, hogy az érdekes is legyen. Ha megvan a jó kivitelező, akkor mar csak a tájékozottság kell. A többi pedig már csak pénz és elhatározás kérdése.

-Pénzhiány, szegényebb családok megsegítése anyagilag. Na és persze kiszámítható jövő.

-Újra kellene indítania az NFSI-nek a családi házas meg a 80 lakás alatti Otthon Melege programot. Általában 30% vissza nem térítendő támogatást adott, hőszigetelésre, kazán cserére, fűtés szabályozásra, megújuló energiára (napelem, napkollektor). Amíg nem lesz pénze és indíttatása az embereknek felújítani, addig felesleges bármi másról beszélni.

-Ha a kivitelezők nem emelnék az árakat. Lasd: babaváró + csok = elszállt lakás, ház és alapanyagárak.

-1. A budapesti századfordulós lakásállomány a főváros legfőbb vonzereje, de az elöregedett kispénzű tulajdonosok nem képesek sem műszaki-energetikai sem műemlékvédelmi szempontból megőrizni ezt a kincset. A társasházi rendszer csak rontott a helyzeten, állami segítség nélkül ez nem fog menni. A sok külföldi tulajdonos pedig tovább nehezíti a helyzetet.
2. A házak, lakások energetikai korszerűsítését jelentős anyagi támogatással kellene segíteni, de nem pályázati rendszerrel, mert az kontraproduktív. Saját tapasztalat, a mi pályázatunk is csak 3. próbálkozásra ment át…és csak az én bulldog természetemnek volt köszönhető. Sokan feladják, mielőtt belevágnának. A hitelezés szintén nem megoldás, rossz emlékeket idéz…

– Én húsz éve csinálom az energetikát, de ennyi szar házat én még nem láttam.

-Nagy változást csak a kormány támogatásával lehetne elérni, de ez a kormány nem az a kormány.

Tájékoztatni, tanítani kell a tulajdonosokat. Legtöbbnek fogalma sincs, hogy mik a veszélyek, mik a lehetőségek. A sok információ között, amit egy nyugdíjasnak, vagy teljesen más területen dolgozónak fel kell dolgozónak fel kell dolgoznia egy nap, elvész az a kicsi, hogy pl. Energetika. Legtöbb azzal foglalkozik, hogy festeni kell, mert ráfröccsent valami. Azzal már nem, hogy cseréltem főzőlapot, és a régi rendszer nem bírja el. Stb.
Szerintem hiteles, korrekt tájékoztatás kell.

-A régebbi építésűek nem kapnak túl jó besorolást viszont sok új építésű kritikán aluli mégis megfelel. Korrektebb ügyintézést. Közölni a megrendelőkkel, hogy nem falat kell hungarocellezni, hanem mennyezetet, födémet szigetelni és nyílászárókat korszerűsíteni. Szerintem.

Mint látjuk rengeteg dolog segíthetne rendbe rakni a szajkózott és állandóan emlegetett energetikailag korszerűsítést Magyarország lakásállományán. De kérdés, akik valóban megtehetik megteszik-e, ha nem akkor miért nem?

Ha tetszett a cikk, és szeretnél online felületet, megjelenést magadnak az ingatlanszakin: https://ingatlanszaki.com/tamogasson-minket/

Ha tetszett cikkünk kövesd honlapunk mellett facebook oldalunkat is: https://www.facebook.com/Ingatlanszaki/

Illetve kövesd Youtoube csatornánkat, ahol személyesen is próbálok veletek megosztani információkat: https://www.youtube.com/channel/UCw9Bw79LE6Pf_4-BXhb-O3A

Ha elakadsz a szakemberkeresésben és segítségre lenne szükséged: https://ingatlanszaki.com/epitkezzen-az-ingatlanszakival/

Családi ház vagy lakást?

Nagyon fontos kérdés mielőtt ingatlant veszünk mit szeretnénk. Nem csak az árat fontos nézni, hanem azt is, hogy milyen típusú kényelmet szeretnék magunkat. Hiszen mind a lakásnak, mind a családi háznak megvan a maga szépsége, és a maga nehézsége is. Ennek eldöntésében való segítségére szerettem volna egy cikket létrehozni.

Téves elképzelések: -A családi háznál jóval olcsóbb a lakás, ezt megcáfolják az ingatlanportálok hiszen vannak családi házak 20-30 millióért is, illetve vannak lakások 30-40millióért is.

-A családi házban lehet csak nagyobb családot felnevelni, ez is téves hiszen vannak 4-5-6szobás lakások.

-A családi házban van csak kert, ez sem igaz. Több társasháznak van kis kertje, amit lehet gondozni.

-Csak a családi házban lehet kisállatot tartani. Normál körülmények között, a többi lakóra is figyelve bárki tarthat kis állatot otthonában.

-A családi ház sokkal csendesebb. Ez bizonyos körülmények között igaz, de családi háznál is foghatunk ki nemkívánatos szomszédokat.

-Ha védett játszóteret szeretnék családi házat kell vásároljak, ez is téves. Csak képzelet és megegyezés kérdése, egy játszótér kialakítása társasháznál.

Ha ezen a tévhiteken túl vagyunk a következőket kell még átgondolnunk, vagyis az előnyök és hátrányok:

-Saját kertet szeretnék akkor családi ház.

-Ha szabad döntést szeretnék akkor családi házat válasszunk, társasháznál sokkal nagyobb a kötöttség.

-Lakásnál sokszor kedvezőbbek a rezsiköltségek, bár itt nagyban befolyásolja ezt a közös költség nagysága.

-Lakásnál ideális esetben eloszlanak a költségek felújításkor, míg egy családi háznál minden felújítás fejlesztés a miénk, de a költségek is.

-A szomszédok távolabb vannak így nagyobb a privát szféránk egy családi háznál.

-Biztonsági szempontból egy társasházi lakás jobb lehet, persze ez környék és lakóközösség függvénye is.

-Parkolás szempontjából a családi ház előnyösebb, hiszen nagyon sok helyen garázs is van. Bár az újabb építésű lakásoknál már erre is figyelnek. Vagyis lakásokhoz vásárolható saját garázs is.

Vagyis mint látjuk mindegyiknek van pro és kontra része, amit egy vásárlásnál szem előtt érdemes tartanunk. Ha mégis tévedünk és máshogy, másban szeretnénk élni akkor merjünk változtatni.

“Lakva ismeri meg a másikat az ember” mondást én kiegészíteném ezzel is “És Saját magát”

Ha tetszett cikkünk kövesd honlapunk mellett facebook oldalunkat is: https://www.facebook.com/Ingatlanszaki/

Illetve kövesd Youtoube csatornánkat, ahol személyesen is próbálok veletek megosztani információkat: https://www.youtube.com/channel/UCw9Bw79LE6Pf_4-BXhb-O3A

Ha elakadsz a szakemberkeresésben és segítségre lenne szükséged: https://ingatlanszaki.com/epitkezzen-az-ingatlanszakival/

 

Interjú Zsák Péterrel az Okosotthon Club vezetőjével

1.Mit nevezünk okosotthonak?

Az okosotthont minden gyártó a maga szájíze szerint próbálja definiálni, hiszen az okosotthon kifejezés nincs védjegy oltalom alatt. Ha felhasználói irányból szeretnénk megfogalmazni, hogy mit kellene, hogy jelentsen az okosotthon, akkor azt mondhatjuk, hogy egy olyan, aktív és passzív elemeket összefogó, komplex rendszer, amely alkalmazkodik az életmódunkhoz és megkönnyíti a mindennapjainkat a rutinfeladatok elvégzésével. Az okosotthon része az okoseszközök csoportja – legyen az hang-asszisztens, okosdugalj, okos izzó, robotporszívó, hogy csak pár példát említsek) –, az otthonautomatizálási rendszer – gyári megoldások, vagy open source rendszerek –, a ház épületi adottságai – szigetelés, tájolás, szerkezeti anyagok és egyéb, passzív elemek – valamint az épület környezete is hatással van rá, mint a kert, kapuk, gépjármű behajtó, lépcsőházi bejárat, közvilágítás.

2.Milyen fontos okosotthon eszközöket használunk a mindennapokban?

Inkább közelítsük meg abból az irányból, hogy otthonunkban melyek azok a területek, amelyeket a leginkább érdemes okosítanunk! Ha az európai trendeket – és a magyarországi trendet, mert ez a kettő majdnem teljesen átfed – nézzük, akkor a legtöbbször a világítás, árnyékolás, hőmérséklet- és párakontoll, a multimédia és a biztonságtechnika terület kerül automatizálásra. Ebből következik, hogy a legnagyobb okosotthon eszköz választékot ezekben a kategóriákban találhatjuk, így az okos izzók, okos dugaljak, valamint a több kategóriát is átölelő okos relék azok, amelyek leginkább elterjedtek.

3.Okosotthon mint rendszert, hogyan kell értelmezni?

Az okosotthon egy komplett rendszer, egyes elemei önállóan is működőképesek, az otthonautomatika segítségével komplex feladatokat is megvalósítanak az egyes funkciók egymásra hatásával. Mondok egy népszerű példát! Ha este leülünk az egésznapos munka után a TV elé és meg szeretnénk nézni egy filmet, ahhoz, hogy „mozi hangulatba” kerüljünk, több dolgot is végre kell hajtanunk: le kell húznunk az összes redőnyt, a világítást be kell úgy állítanunk, hogy legyen némi „derengés”, a szemünk kímélése érdekében, de ne legyen túl világos és a szemünkbe se süssön egyetlen világító test sem. A TV-t át kell állítanunk a megfelelő bementre, be kell kapcsolni az erősítőt, a klímát „éjszakai üzemmódba” kell állítani, a telefon lenémítani. A megfelelő otthonautomatizáció esetén a „mozi élmény” indulhat hangutasításra, esetleg egy gomb megnyomására vagy arra a tényre, hogy a TV-n megnyitottuk, mondjuk a Netflixet. A lényeg ilyenkor, hogy az automatizációk úgy fussanak le, hogy a teljes folyamat végrehajtásra kerüljön, de ha szeretnénk, akkor bármikor közbeavatkozhassunk. Az sem árt, ha ideiglenesen felfüggeszthető a mozizás – mondjuk, ha a WC-re szaladnánk ki, vagy a pizzafutárt kell fogadnunk, mondjuk a pillanat megállítás gomb megnyomása után 2 másodperccel feljebb emelkedik a fényerősség) illetve pontosan ugyanúgy folytatható. Fontos kitétel, hogy eddig nem beszéltünk a mobiltelefon nyomkodásáról. Egy jól beállított okosotthonban csak akkor kerül elő a mobiltelefonos vezérlés kérdése, ha a lakó feltétlenül szeretné, de vagy automatikusan vagy fizikai gombok megnyomására ugyanúgy végre kell hajtódnia az autómatizációnak, lehetőleg gördülékenyen, a lakó legkevesebb zavarásával.

4.Egy átlagembernek mely okos otthon eszközt ajánlanál?

Ha magunk is meg szeretnénk ízlelni az okosotthon nyújtotta lehetőségeket, de kihagynánk első körben a villanyszerelést, akkor egy okosizzó, egy okos dugalj lehet jó szolgálatunkra. Ezeket lehetőleg ne „stratégiai pontokon” kezdjük el használni. A legjobb megoldás, ha például egy állólámpa vagy éjjeli lámpa automatizációjával kezdünk. Ekkor, ha el is rontunk elsőre valamit, biztosan feltudjuk kapcsolni a nappali lámpát „hagyományos” módon és nem kerülünk abba a helyzetbe, mint az egyszeri otthonokosító, aki kölcsönadta a lakását az ismerősének, majd az ismerősnek egy fél órás „alkalmazás telepítés-biztosíték kapcsolgatás-okosizzó párosítás és programozás” után sikerült felkapcsolnia a konyhában a lámpát.

5.Ingatlan kiadáskor, eladáskor ingatlanunkat feldobni mely eszközöket ajánlanád?

Több eszköz is szóba jöhet. A megfelelő okos-zárak segítségével például fizikai kontaktus nélkül is be tudjuk engedni az érdeklődőket/albérlőket a lakásba, az okosdugaljak segítségével monitorozhatjuk az áramfogyasztást, a hőmérséklet szenzorokkal szobánként ellenőrizhetjük a hőmérsékletet, amit egy okos radiátorszelep vagy egy klímavezérlő segítségével befolyásolhatunk is, de segítségükkel a tűzesetek is felderíthetőek még a füstriasztás előtt.

6.Okosotthon eszközöket, hogyan tudjuk a távolból vezérelni?

Több lehetőség is kínálkozik, a legtöbb okosotthon eszköz saját alkalmazással rendelkezik, de az otthonautomatizációs központba is integrálásra kerülhet. Ez utóbbi nagy előnye, hogy nem kell az applikációk között váltogatni, egy felületen látunk minden fontos információt és akár közbe is tudunk avatkozni.

7.Milyen a rezsicsökkentő hatása az okosotthonoknak?

A hőmérséklet fűtés- vagy hűtésigény szerinti szabályozása van talán a leginkább jótékony hatással a pénztárcánkra, de a rendszerből kinyert rengeteg adat segítségével (pl. áram-, vízfogyasztás, eszközökre lebontva) az energiazabáló vagy rosszul beállított eszközökre is rábukkanhatunk.

8. Okosotthon rendszereket, mint biztonságtechnikai eszközöket hogyan használjunk?

Minden megoldás, ami fokozza otthonunk biztonságát, az sokat segíthet. Ha létező biztonságtechnikai megoldást kell integráni az okosotthon rendszerbe, akkor a egyes érzékelők állapota (mozgásérzékelők, ajtó/ablaknyitás érzékelők) adatait felhasználhatjuk, de a riasztást is élesíthetjük utólag. Ha az okosotthon rendszerünket szeretnénk a biztonságunk növelésére használni, akkor azemlített nyitásszenzorok, mozgásérzékelők segítségével hasonló eredményt érhetünk el. Ezen felül a jelenlétszimuláció (világítás és az árnyékolásban résztvevő eszközök segítségével szimuláljuk, hogy otthon vagyunk, amikor nem vagyunk otthon), a pánik funkció (Ha zajt hallunk éjszaka, akkor funkció használatával elkergethetjük az illetéktelen behatolókat.), de a hősebesség mérés is sokat segíthet a tűzeset mihamarabbi felderítésében.

Ahol Zsák Pétert eléred: https://okosotthon.club/