Bejegyzés

Hőszivattyúkról általánosságban.

A hőszivattyú fogalma: a hőszivattyú olyan fűtő / hűtő berendezés, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, tehát a egyik irányba fűt, a másikba hűt.

Elemei: A hőszivattyú kompresszorból, kondenzátorból, expanziós szelepből és párologtatóból áll, mellé pedig egy hőszivattyú puffertartályt illesztenek.

Működése: a hő nem áramlik hidegebb helyről melegebbre spontán módon, külső munkát kell befektetni ahhoz, hogy ez a folyamat végbe menjen. A hőszivattyúk abban különböznek egymástól, hogy ezt a külső munkát milyen módon juttatják a rendszerbe, de alapvetően úgy fogható fel, hogy a hőszivattyúk fordított működésű hőerőgépek. A hőerőgépekben a meleg tartályból a hideg felé áramlik a hő, miközben a gép a hőenergia különbséget mechanikai munkává alakítja. Hasonlóképpen a hőszivattyú mechanikai munka bevitelét igényli ahhoz, hogy hőt áramoltasson hidegebbről melegebb helyre.

Röviden: Párologtatás-Sűrítés-Cseppfolyósítás-Oldás

Típusai: -Levegő-víz hőszivattyú: a kiépítés, üzemeltetés olcsó, de a hatásfok, ha az egész évet nézzük, alacsony lesz. Bárhova telepíthető és üzembehelyezhető, ahol van elektromos áramellátás.

-Víz-víz hőszivattyú: A hőszivattyúk ezen típusánál a talajvízből nyerjük ki a fűtéshez szükséges hőt, majd ezt a vizet vissza is juttatjuk talajba, ezzel egy körforgást biztosítva.

-Talajszondás hőszivattyú: a geotermikus fűtés működése költséghatékony, a fúráshoz bányakapitánysági engedély szükséges, nagyon magas telepítési költség.

Pár szakember véleménye a hőszivattyúról:

-Új építésű háznál én mindenképp hőszivattyút raknék be, meglévő ház korszerűsítésénél az igényektől és az épület adottságaitól függ, hogy megéri -e. Figyelni arra kell, hogy jól legyen méretezve a gép és az adott hőszivattyúnak legyen telepítője, beüzemelője, karbantartója az adott földrajzi területen és szerintem fontos a hőszivattyú tudása és a jótállás időtartama is. Természetesen sok mindenkinek az ár is fontos, de ezek már egyéni igények, de nálunk ez a tapasztalat, hogy ezek a legfontosabbak az ügyfeleink számára.

-Új építésű háznál szerintem csak ebben szabad gondolkodni. Mi az irodánkban (180m2) radiátoros rendszerre raktuk a Fujitsu levegő-víz hőszivattyút és tökéletesen működik.

-Gépész tervezőként azt kell mondjam, hogy jó dolog, alacsony az üzemeltetés, H vagy G tarifával pláne, de soha nem térül meg, illetve egészen pontosan 20 év, addig tönkre fog menni valami benne biztos…Sokat tervezünk be, az ügyfelek kérik és látjuk is a gépeket/rendszert megvalósuláskor, de csak padló és mennyezeti vagy fali rendszerrel tökéletes. Egy ház fűtés-hűtésének bekerülési költsége padló és mennyezetfűtés-hűtéssel olyan nettó 9-10 MFt+Áfa munkadíjjal alsó hangon, így átgondolandó, hogy kinek mi éri meg.

Érdemes telepítése előtt egy szakember véleményét is kikérni és átgondolni mire, milyen típusra is van szűkségünk.

Mit iszunk? A víz és az ólomcső hatása az emberi szervezetre.

Nemrég olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban, és kicsit utána néztem miért veszélyesek, ha régi csöveken jön a víz.

Vízről mindenki tudja milyen nélkülözhetetlen az emberi életben és hogy az emberi test 60%a vízből áll.

A víz hatása az emberi testre: bőr hidratáció, anyagcsere elősegítő, méregtelenítő hatás, közérzet javító, agyműködést segítő hatása is ismert. Vagyis látjuk eléggé befolyásolja egy ember mindennapi életét.

Ami viszont gond, hogy elöregedett vízvezeték csövek és a belőlük feloldódó anyagok károsítják az ember funkcióit. Mondják, hogy tisztítják persze különböző módon, de ez csak helyi megoldás-sőt mint időnként egy gyógyszer mellékhatásokat is produkál. Pl. sokan panaszkodnak gyomorpanaszokra, bőr viszketésre, rossz közérzetre mikor ilyen vizet isznak. A megoldás tehát abban rejlene, hogy ezeket a csöveket, ahogy csak tudják ne csak javítsák, hanem cseréljék is. Mert bár vannak megoldások, amiket tudunk alkalmazni víztisztító berendezés, ásványvíz ivása de úgy érzem a végleges megoldás ez lenne azzal kiegészítve, hogy a természetes vizeket se károsítsák az emberek.

Az ólom hatása a testre:

Az ólom nehézfémekhez hasonlóan csak részben ürül ki a szervezetből, egy bizonyos része felhalmozódik a csontokban. Különösen veszélyes a gyermekek, pláne a csecsemők, illetve a terhes nők és magzatunk számára: a krónikus ólommérgezés nyomán károsodik a központi idegrendszer, nem alakul ki a normál működéshez szükséges agyi állomány, ráadásul gyermekeknél az ólom sokkal gyorsabban szívódik fel, és kevésbé ürül ki, mint a felnőtteknél.

Nagyobb ólomkoncentráció bevitele esetén fennáll a koraszülés veszélye, emellett esetleg agyi károsodással jön világra a gyermek. A vizsgálatok szerint a gyerekeket ért súlyos ólommérgezés központi idegrendszert sújtó hatásai már visszafordíthatatlanok – felnőtteknél azért némi terápia után többé-kevésbé helyreállítható az eredeti állapot.

Egyéb anyagok, amik előfordulnak:

Nitrogén: A nitrogénvegyületek a vizekbe többféle forrásból juthatnak: műtrágyából, szerves trágyából, szerves anyagok bomlása révén, és a szennyvízkezelő berendezésekből.

Detergensek: Detergensek a korszerű ipari technológiákból és háztartásokból kerülnek egyre nagyobb mennyiségben vizeinkbe.

A lebegtetett hordalékok: A kopoltyúk eltömítésével elpusztítják a halakat, de az eleven szűrő szerepét betöltő kagylókat is. Emellett számos más vízi élőlény számára csökkentik a táplálékkeresés lehetőségét. A fenékre ülepedett hordalék rontja a halak táplálkozási és ívási helyeit, feltölti a tavak, tározók és a vízfolyások medrét. A legtöbb hordalék az ivóvíz kezelésekor könnyen eltávolítható, kivéve az azbesztet, amely a vízellátó hálózat cső anyagának alkotórészeként, finom szálak formájában jut a vízbe.

És ez csak pár tényező ami, hatással van ránk és környezetünkre. Változtassunk, tegyünk együtt saját magunk és környezetünk egészségesebbé tételéért.

Videók: https://www.youtube.com/watch?v=1S1xyebpwF0

https://www.youtube.com/watch?v=fNYnZRAcQes