Tetőfedések – melyiket érdemes választani és miért?

Nem csak építkezők, felújítók is válaszút elé kerülnek, mikor a tető felújítása, megépítése kerül a terítékre. Ma nem egyszerű átlátni a tetőhéjalások komplex világát, hiszen jelentős tulajdonságbeli különbségekkel találkozhatunk a legtöbb tetőfedő anyag esetén. Cikkünk azért íródott, hogy könnyebb legyen eligazodni a tetőfedő anyagok közt.

Milyen tető kerüljön a házra? Ez a kérdés nem csak építkezőknél, hanem felújítóknál különös fontossággal bír. Míg a laikus inkább a héjalás anyagára fókuszál, addig az építőiparban járatosabbaknak különböző lapos, és magastetőszerkezetek jelennek meg a lelki szemeik előtt. A következő sorok pedig mindazoknak szólnak, akik eddig még nem tudtak mindent a tetőszerkezetekről, de szívesen bővítenének ismereteiken.

 

Lapostetők

A lapostető sem teljesen lapos, (1-2°os, lejtéssel mindenképpen kell, hogy rendelkezzen) így a lassú lefolyású felületek közé tartozik. Ez sajnos garantálja, hogy ha nem zár megfelelően a lapostető szigetelése, az tartós áztatást jelent majd a szerkezetre nézve.

 

 

Összehasonlítva a magastetős rendszerekkel abban rejlik a jelentős különbség, hogy a lapostetőnél a víz és a hőszigetelés komplex egységet alkot. A réteges kivitelezés miatt nincs olyan lehetőség, hogy pl. a hőszigetelést csak hónapokkal később készítjük el. Minden, az előre megadott szabályok szerinti sorrendben és időben kell készüljön. A magastetőhöz képest jelentős különbség, hogy az elsődleges védelem, a lejtésből adódó vízelvezetés itt csak kisebb szerepet tölt be, hiszen a felület alacsony lejtésszöge miatt sokkal lassabb lefolyású.

 

 

Ami a lapostetők burkolatát illeti, gyakori, hogy nem is kap külön burkolatot, csak a palazúzalékos szórással ellátott bitumenes lemez képezi a felületet. Ez olyan lapostetőkre jellemző, melyek nem működnek teraszként, csak karbantartási célból léphet rá ember. A gyöngykavicsos terítés is hasonló, de ez a típus kezd kikopni a piacról. Jellemzőbb a járható lapostető kialakítása, melyet teraszként is lehet használni és beton vagy kőlapok, de akár fa burkolatot is kaphat.

Magastetők

Magastetők kategóriájába sorolunk minden olyan lefedési formát, melynek fedési síkja a vízszinteshez képest legalább 5-10 fokot zár be. A magastetők csoportján belül érdemes elkülöníteni az alacsony hajlásszögű, 10-15 fokos magastetőket, mert ezekhez meghatározott héjalás lehet szükséges.
Magyarországon legelterjedtebbé a magastetős épületfedés vált. A lejtetés mértéke országonként, kultúránként eltérő, de hazánkban a 40-45 fokos fedési szög vált általánossá. Az ettől eltérő hajlásszögű tetők idegenül hatnak. Magyarországon az alábbi tetőformák a legelterjedtebbek: nyeregtető; félnyeregtető; sátortető; kontyolt tető; csonka konytető; oromzatos kontytető; toronytető; manzárdtető.

 

 

Fajtánként nem feltétlen javasolható minden esetben ugyanolyan héjalás. Ugyanis különböző tetőfedő anyagok mind különböző vízzáróság kialakítását teszik lehetővé.

  • Égetett cserépfedés típustól függően 30-60°-os lefedési szögig;
  • betoncserepek 17-60°-ig;
  • bitumenes zsindely 15-85° közti hajlásszögig;
  • sík pala, vagy műpala 25 és 90° ig;
  • hullámlemez, vagy hullámpala 10 és 90° közt,
  • fém lemez fedés 19-90° közti tetőszögig,
  • míg a nád,- és a fazsindely fedés 40-90° közti lejtés esetén javallott.

Elavult héjalások

Vannak olyan héjalási típusok, melyek időközben teljesen eltűntek a tetőfedők palettájáról. Egy ilyen a műpala, mely az 50-as évektől egészen a nyolcvanas évek végéig egy rendkívül népszerű héjalási anyag volt. Létezett táblás hullámpala, vagy kisebb méretű síkpala formában is. De a 90 évek eleje óta köztudott, hogy a régi típusú műpala erősen egészségkárosító hatású összetevőt, azbesztet tartalmazott. Az öreg pala felülete mállik, porlik. A porral nem csak cement, hanem az egészségre ártalmas azbesztszálacskák is a levegőbe kerülnek, melyek belélegezve először a légutakba jutnak. Az apróbb szálacskák a tüdőbe kerülve betokozódnak, ezzel megágyazva a daganatos megbetegedéseknek.

 

 

A síkpala filigránabb szerkezetű mint a hullámpala, mely anno szegezéssel került rögzítésre a tetőlécekre, de ha nem kellő odafigyeléssel rögzítették, már a tetőfedéskor megrepedezhetett. Ez az említett veszély mellett már a korai időkben beázást is okozhatott, emiatt ma már ritkábban látni a házakon ilyen régi típusú tetőt. Bontás után fokozottan veszélyes hulladéknak számít.

Zöldtetők

Ha zöldtetőről beszélünk, meg kell különböztetnünk két alapverziót, az extenzív és az intenzív zöldtetőt. Míg az extenzív zöldtető egy alapvetően fűfélékre méretezett, természetbarát épülethéjat jelent, addig az intenzív zöldtető esetében olyan növények is megjelennek, melyek nagyobb méretű gyökérzettel rendelkeznek. Ez pedig a földréteg vastagságára is hatással van, ami legalább 12-15 centimétertől indul. Mivel a zöldtető egy nedvességet raktározó talajréteget foglal magába, így a tartósan jelenlevő nedvesség miatt a vízszigetelésnek tökéletesnek kell lennie, mert a pangó víz pedig rövid időn belül utat talál magának a legkisebb szigetelési hibákon keresztül is. Zöldtető ma már nem csak lapos, hanem alacsony hajlásszögű tetőkre is elérhető.

 

 

Kinek, mi javasolható?

A tető szerepe megvédeni a házat a csapadéktól, árnyékot adni a napsütéstől a legnagyobb nyári melegben is. Ma a víz-, és hőszigetelési elvárások fejlődése okán kisebb átrendeződés tapasztalható a piacon, mely eddig sem volt szűk kínálatúnak nevezhető. Azt már mindenkinek magának kell meghatározni, hogy a fentebb felsorolt tulajdonságok közül melyik az, amely az igényeinknek megfelel, és ehhez mely héjalási anyag párosítható.

 

Forrás: https://www.ujhazcentrum.hu/otlettar/epitkezes/tetofedesek-melyiket-erdemes-valasztani-es-miert?fbclid=IwAR0DsV5gUkebionJnctm4I7gE6XYBhViUW9FxWZ6Mz_XtCT778QsvKIG35o